2007. szeptember 25., kedd

Mennyei manna

Van lakasom! Oromunnep van!:)
Veletlenek nincsenek... szerencse? Isteni sugallat? Nevezze ki-ki aminek akarja. Vegre van lakasom!
A lakaskozvetito iroda fele baktattam ma delutan, miutan kiraktak az allaskovetito terembol:) Termeszetesen egyetlen lakas sem volt kiado. A hirdeto tablat bongeszve, valaki megszolitott, hogy laknek e a lakasaban? Hetfon lesz kesz, ennyibe kerul. Mit szolok? Kezet raztunk!
Feca, a Canterbury-i angyalom, szinten rabolintott arra, hogy egy hetig meg velem ebredjen.
A kovetkezo lepes a varosnezes es a munkakereses. Mindkettot konnyebbnek tartom a lakaskeresesnel. Tenyleg kezdtem ketsegbe esni. Es lass csodat...
Az egyetem erdekes. Egyenlore a burokratikus resszel tobb idot toltunk, mint magaval a tanulassal. Heti 12 tanora mellett ez nem meglepo a felvett dupla szak ellenere. Valoszinuleg ennek az lesz a hatulutoje, hogy otthon rengeteget kell utana dolgoznunk. Esszek, prezentaciok, vizsga. Korulblul igy epul fel ev vegere a vegso jegy. Nagy aktivitast nem eszleltem egyenlore a Business-en levo tarsaknal, bar a Marketingesek egeszen kommunikativak.

2007. szeptember 24., hétfő

Canterbury

Tobbszori atszallast kovetoen nehany ora alatt megerkeztem Canterbuybe. Az allomason toltottem nehany orat. Egy kedves ismeretlen szallast adott. A semmitmondo emberek, utcak s hazak kozott vegre volt valami kellemes:)
A mai napon sikerult ujabb kihivast krealnunk magunknak. Mikor beiratkoztam az egyetemre, nem gondoltam volna, hogy ujra kell kezdenem a beilleszkedest, a burokratikus cecokat. Ma orarend, szerdan regisztracio. Kozben lakast keresek. Na a munkanak pedig varatnia kell magara, mert a munkavallasi engedely nelkul senki nem all velunk szoba. Lefutasi ido: 4-6 het.
Keresgeles kozben rajottem, hogy Canterbury tenyleg egy meseszeru kicsi varos. Az ovarosi resz olyan hatast kelt, mintha szazadokkal visszaleptunk volna az idobe. Macskakoves ut, regi cegtablaval ellatott boltok. Csak a konflis hianyzik.
Fenykepeket nem keszitettem. Gondolataimat teljesen lefoglaljak a lakas koruli problemak valamit kezdeti procedurak.

Midenki viseli a maga keresztjet...

Ez jart a fejembe Canterburybe vezeto utamon. Nehezemre esett eljonnom otthonrol. Jo erzes volt csaladomat, baratokat ujra latni, de tenyleg megallt ezen a szinten. Idonk sok nem volt ezalatt a masfel nap alatt amig otthon voltam. Az Anyak keresztje, a Szerelmesek keresztje, a Diakok keresztje, a Gazdagok keresztje, a Munkasok keresztje... s mindenkinek ugyanannyira faj...

2007. szeptember 17., hétfő

Belefáradtam...

Az elmúlt két hétben majd két évet öregedtem.
Megtapasztaltam milyen hajléktalannak lenni.
Átestem egy kirugnálak, ha nem lennél ilyen hosszú ideje a cégnél tartalmu beszélgetésen. Mivel nem hallok magyar szót, ezért magamat szórakoztatom.
Az onlájn vásárlás csapdái is megtaláltak, vagy én őket. A verejtékkel szerzett pénzem napokig a levegőben lógott.
Rájöttem, hogy a lakótársak sokszor zavaró tényezőként mutatkoznak, de ha nincsenek el vagyok veszve.
Hetek óta lakáshirdetéseket írok s olvasok. Nem sok sikerrel.
Kerékpáromon elszakadt a váltó, így hegynek fel szaladtam napokon át.
Elaludtam az irodában könyvelés közben. Majd az asztal mellett felejtettem magam pirkadatig.
Kínai kacsa levest ettem a betonrengeteg közepén kialakított zöld övezetben. Egészen picnic hangulata volt.
Szenvedek a kilóimtól s a vágyaimtól.
Megbecsülés tárgya a házi készítésű füstölt kolbász!
Kezdem értékelni azt a lehetőséget, miszerint fel lehet jelenteni az orvost műhiba esetén.
Viszont fiatalodtam fél évet a Phil Collins koncerten.