2007. szeptember 17., hétfő

Belefáradtam...

Az elmúlt két hétben majd két évet öregedtem.
Megtapasztaltam milyen hajléktalannak lenni.
Átestem egy kirugnálak, ha nem lennél ilyen hosszú ideje a cégnél tartalmu beszélgetésen. Mivel nem hallok magyar szót, ezért magamat szórakoztatom.
Az onlájn vásárlás csapdái is megtaláltak, vagy én őket. A verejtékkel szerzett pénzem napokig a levegőben lógott.
Rájöttem, hogy a lakótársak sokszor zavaró tényezőként mutatkoznak, de ha nincsenek el vagyok veszve.
Hetek óta lakáshirdetéseket írok s olvasok. Nem sok sikerrel.
Kerékpáromon elszakadt a váltó, így hegynek fel szaladtam napokon át.
Elaludtam az irodában könyvelés közben. Majd az asztal mellett felejtettem magam pirkadatig.
Kínai kacsa levest ettem a betonrengeteg közepén kialakított zöld övezetben. Egészen picnic hangulata volt.
Szenvedek a kilóimtól s a vágyaimtól.
Megbecsülés tárgya a házi készítésű füstölt kolbász!
Kezdem értékelni azt a lehetőséget, miszerint fel lehet jelenteni az orvost műhiba esetén.
Viszont fiatalodtam fél évet a Phil Collins koncerten.

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Faradt lehetsz Leanyka,csak belefaradni nem szabad....a nagybetus elet iskolajat jarok nagy lepesekkel....gondolatban,lelekben mindig ott vagyunk veled,amikor ugy erzed,hogy nagyon nehez,gondolj valami kedves emlekre,tervre,s ez erot ad.....meg egy kicsi,a zeneszek mar hangolnak.....