Tavaly nyáron döcögősen indult az amerikai társadalomba való beilleszkedesém. Többet beszéltem románul mint angolul. Mindenki kuriózumként kezelt, de a vámpírokon kívül nem akartak másról beszélgetni. S vasárnap végre sikerült!
William kollégám garden party-ra hívott. Édesapja s mostoha anyja Dél-Afrikából jöttek látogatóba. Mindketten nyugdíjas éveiket töltik a tulajdonukban levő házakban. A 19 ingatlanból, hosszas utazások árán, 9-et képesek aktívan belakni. Lovagolnak, tangóznak, golfoznak, rengeteget olvasnak, utaznak és, ami talán a legfontosabb, nevetnek! Lenyűgöző borszakértelmük van. A hölgy a kenguruk hazájából származik, enyhén angol (british) akcentusban beszél. Tipikusan az a nő, aki nem akarja s tudja elfogadni, hogy naponta újabb szarkalábak díszitik arcát. Ennek kompenzálásáért mindent megtesz.
Speciális Barbeque partyban volt részem. Azt sejtettem, hogy nem hasított erdei fán fogjuk a rablópecsenyét megsütni, de azt álmomban sem képzeltem volna, hogy gázpalackot fogunk a sütőhöz kötni. A kukorica, a rák, a húsok mind felkerülek a rácsra s fél órán át a lefedett sütőben szórakoztatták egymást, majd ezt követően minket.
Külföldiként nem szerettem volna szégyent hozni hazánkra, ezért tudatosan készültem a partyra. Puliszkát vagy babgulyást nem vihettem, de a gyümölcssaláta jó ötletnek bizonyult.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése